Az energetikai auditor feladatai

Az energetikai auditor az energetikai mérnöki terület szakértője, aki bizonyított személyi tulajdonságokkal, igazolt képességgel és ismeretekkel rendelkezik. A szakértők névjegyzékét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) vezeti. Az auditor feladata a jogszabályoknak megfelelő, független szakértői vizsgálat lefolytatása, ehhez tárgyszerű bizonyítékok beszerzése, azok objektív értékelése. Az auditor természetes személy, energetikai auditálási tevékenységet meghatározott feltételek mellett gazdálkodó szervezet is folytathat. Az energetikai auditor és a tanúsító fogalmát külön kell választani, mivel két eltérő jogosultságról van szó. A tanúsítás mindig egy konkrét állapotra (például épület) vonatkozik, és a használati mód figyelembevétele nélkül elemzi azt. Az auditálás épületekre és termelési folyamatokra egyaránt vonatkozhat, és a vizsgálat tárgyát a benne lévő emberek használati módjával együtt elemzi. A szakmagyakorlók munkáját a 122/2015. (V. 26.) rendelet szabályozza.

Auditori szakterületek

Épületek

Az energetikai audit alapvető célja az épületenergetikai veszteségfeltárás, az energiaköltségcsökkentő beavatkozások azonosítása és fejlesztési koncepció kidolgozása a létesítmény (fogyasztási hely) energia-felhasználásának részletes elemzésével, a megtakarítási, optimalizálási lehetőségek feltárásával, illetve ezen lehetőségek kihasználására irányuló megvalósítási programok bemutatásával az üzemeltető energiafelhasználási módjának, szokásainak megfelelően.

Technológiai folyamatokA folyamat magában foglalhat egy vagy több gyártósort, irodákat, laboratóriumokat, csomagoló- és raktárház-részlegeket különleges üzemelési feltételekkel és helyi szállítással. Az energiaaudit az egész telephelyre vagy annak egy részére vonatkozhat.

SZÁLLÍTÁS

A szállítás, közlekedés auditálása során felmérésre kerül a gépjárműflotta és annak üzemanyagfelhasználása az útvonal tervezésének gyakorlatával vagy akár a szezonális hatásokkal.

Ki lehet auditor?

Energetikai auditor és energetikai auditáló szervezet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal engedélye alapján láthat el energetikai auditálási tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

Mi a különbség az épületek energetikai tanúsítása és az épületek energetikai auditja között?

Az épületekre készülő energetikai tanúsítás az épületeket és az épületgépészeti rendszereket vizsgálja, célja az épületek energiafogyasztásának azonos feltételek alapján történő értékelése, a négyzetméterekre vetített éves elméleti energiafogyasztás összevethetősége, az épület vagy épületrész energetikai minősítése. Nem veszi figyelembe az eltérő fogyasztási szokásokat, továbbá egyes energiafogyasztás típusok esetén (például kazánhatásfok vagy beszabályozottság szintje) benchmark adatok alapján becsül. A tanúsítványban jelzett és a valós energiafogyasztás között így esetenként jelentős eltérések is adódhatnak. A tanúsítás továbbá minden esetben egyedi vizsgálatot és értékelést jelent, így a jogszabályokban előírt felméréseket teljes körűen, minden épület esetében el kell készíteni, nem végezhető el reprezentatív módon. A tanúsításhoz szükséges számítások jogszabályban rögzített módon, sablon alapján készülnek. Az energia audit a tényleges fogyasztási adatokat és a gépészeti rendszerek valós műszaki állapotát veszi figyelembe. Kiterjed az energiafogyasztás tényszerű felmérésére és modellezésére, az energiapazarlási pontok pontos feltárására. Alapvetően mérésre és felmérésre épít, benchmark adatokra csak megfontolásokkal és szükség szerint indokolt esetekben támaszkodik. A mérések és felmérések azonban az energetikai audit során reprezentatív módon is megvalósíthatók. Az auditálás alapja a valós energiafogyasztás rendszerszintű modellezése és a fejlesztési javaslatok egyedi modellek szerinti értékelése, megalapozása.

Nagyvállalatoknak

Mely szervezet köteles energetikai auditálást végeztetni?

Főszabályként a nagyvállalat (a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás).

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 2017. július 1-től hatályos módosítás alapján a nagyvállalati minőséget a partnervállalkozások figyelmen kívül hagyásával és azon vállalkozások figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani, amelyek természetes személyen keresztül állnak egymással kapcsolódó vállalkozási kapcsolatban. Ez a változás azonban nem érintette a 2015. december 5-én fennálló kötelezettség megállapítását.

A beazonosítást segíti elő az Európai Bizottság által összeállított, az alábbi linken magyar nyelven is elérhető útmutató (User guide to the SME definition):

https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/756d9260-ee54-11ea-991b-01aa75ed71a1/language-en

A nagyvállalati besorolás megállapításakor figyelembe kell venni az ún. kétéves szabályt is.

Az energiahatékonyságról szóló törvény több kötelezettséget is előír a nagyvállalatok számára, ilyen a négyévente teljesítendő energetikai auditálási kötelezettség, az éves nagyvállalati regisztráció, a regisztrációs díjfizetési kötelezettség, illetve az éves energiafogyasztásra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség, valamint az energiafogyasztás mértékétől függően az energetikai szakreferens igénybevétele.

A létrejövő nagyvállalat vagy nagyvállalattá minősülő vállalkozás esetében a kötelező energetikai auditálás határideje az első nagyvállalati regisztrációs kötelezettséget követő év június 30. napja, függetlenül a regisztráció ténylegesmegtörténtétől.

Mely szervezet köteles energetikai szakreferenst alkalmazni?

Az Ehat. 2016. decemberi módosításával egy új szereplő lépett be az energiahatékonysággal összefüggő szervezetrendszerbe, az energetikai szakreferens. Szakreferens igénybevételére az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a (a.) 400 000 kWh villamos energiát, (b.) 100 000 m3 földgázt vagy (c.) 3 400 GJ hőmennyiséget.

Ki lehet szakreferens?

Energetikai szakreferens természetes személy vagy gazdálkodó szervezet lehet. Az energetikai szakreferens a Hivatal engedélye alapján láthat el energetikai szakreferensi tevékenységet. Az engedély határozatlan időre szól.

Az energiahatékonyságról szóló törvény alapján feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában. Ennek keretében:

a) figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását

b) a MEKH elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében alkalmazott almérők adatait nyilvántartja és azokat a c) pont szerinti jelentésben feltünteti

c) tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmú és rendszerességű jelentést ad a gazdálkodó szervezet számára

d) közreműködik a 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében

e) részt vesz a gazdálkodó szervezet alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában

Az 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról alapján az energetikai szakreferens

a) szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesz a rendszeres energetikai auditálás lefolytatásában, valamint az EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakításában és működésének figyelemmel kísérésében

b) javaslatokat fogalmaz meg energiahatékony üzemeltetési megoldásokkal, energiahatékonysági fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban

c) gondoskodik a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredmények kimutatásáról

d) az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára havi jelentést készít tevékenységéről, az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet tárgyhavi energiafogyasztásának mértékéről és annak értékeléséről a korábbi fogyasztási adatok, beruházások, fejlesztések, valamint egyéb körülmények tükrében

e) összefoglaló éves jelentést készít az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára készített havi jelentések alapján a havi jelentésekkel érintett évet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet május 31-ig honlapján közzétesz

f) ellátja az energia beszerzéssel, energiabiztonsággal, energiahatékonysággal kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat

g) értékeli az energiafelhasználás mérését, és – ha energiahatékonysági szempontból indokolt – javaslatot tesz ideiglenes vagy végleges jelleggel telepítendő mérőeszközök, almérők felszerelésére, mérés-felügyeleti rendszer bevezetésére, továbbá ha energiahatékonysági szempontból indokolt, mérési tervet készít

Almérők

Kiknek kötelező almérőket felszerelni?

Almérőket a szakreferens alkalmazására köteles gazdálkodó szervezeteknek kell felszerelni, amennyiben rendelkeznek olyan berendezésekkel vagy berendezéscsoportokkal, amelyek teljesítménye meghaladja a Rendeletben előírt szinteket, vagy amelyek társaságiadókedvezményt vesznek igénybe energiahatékonysági beruházáshoz vagy felújításhoz.

Milyen energiahordozók fogyasztását kell almérőkkel mérni?

A Rendelet jelenleg csak a villamosenergia-fogyasztáshoz kapcsolódóan ír elő almérő telepítési kötelezettséget.

Az almérő által mért adatok tárolásának idejére vonatkozóan –napi, heti, havi – tartalmaz-e a Rendelet előírást?

A Rendelet nem tartalmaz előírást az almérők által mért adatok mennyiségére és tárolási idejére vonatkozóan.A telepítési pontok sokszínűsége miatt nem adható minden esetkört hiánytalanul felölelő, pontos és részletes specifikáció, ennek kidolgozása a helyszín ismeretében az almérő felszerelésére kötelezett gazdálkodószervezet, illetve a mérési pontok tervezésében, a mérők telepítésében részt vevő szakemberek feladata.

Minden olyan szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezet köteles almérőt telepíteni, ahol a beépített legnagyobb egyidejű teljesítmény igény meghaladja a 100 kW-ot,vagy csak akkor kell almérőt telepíteni,ha van 100 kW (illetve 2022. január 1-jét követően 50 KW) feletti névleges teljesítményű önálló villamos berendezése, vagy van 140 kW (illetve 2022. január 1-jét követően a 70 KW) feletti névleges elektromos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezése?

A Rendelet szerint az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezetek 2022. január 1-ig kötelesek almérő felszerelésére az alábbi telepítési pontokra:

a) elsősorban az 50 kW névleges teljesítményt meghaladó önálló villamos berendezések,és 70 kW névleges elektromos teljesítményt meghaladó hőtermelő és klímaberendezések betáplálási pontjaira (2021. január 1-ig 100 kW illetve 140 kW teljesítményt meghaladó gépek betáplálási pontjaira)

b) másodsorban a 100 kW legnagyobb egyidejű teljesítménytmeghaladó, egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezések (különösen: gép, gépsor, gyártósor, üzemcsarnok, illetve épület) betáplálási pontjaira, mely érték számításánál az a) pont szerinti –már almérővel mért –berendezések figyelmen kívül hagyhatók(2021. január 1-ignem kötelező berendezéscsoportok mérésére almérőt felszerelni)

c) kivételt képeznek a számítással meghatározható fogyasztású berendezések, valamint az átlagosan 1000 üzemóra/év (2021. január 1-ig 2000 üzemóra/év) üzemidőt el nem érő berendezések